Az allergiák jelentős része bőrpróbával vagy vérből történő ellenanyag (IgE) meghatározással diagnosztizálható. Ez utóbbi egy kényelmes és biztonságos lehetőséget nyújt az allergének azonosításában, így a csecsemő- és gyermekkori tejfehérje allergia diagnózisában is fontos szerepe van. Dr. Hidvégi Edit, az Allergiaközpont gyermekgasztroenterológus szakorvosa arra hívja fel a figyelmet, hogy a vizsgálat elvégzésének nem feltétele a gyermek allergénnel történő visszaterhelése.
Széll Kálmán tér - 1015 Budapest, Ostrom utca 16
-A tejfehérje allergia (tejallergia) a csecsemők 2-3 százalékánál alakul ki, de „kinőhető” betegségről van szó, így nagyon ritkán fordul elő, hogy 3 éves kor felett megmarad. Amikor egy gyermek tejallergiás, az immunrendszere veszélyesnek ítéli meg a tehéntejben található tejfehérjét, amire túlzott immunválasszal, ellenanyag termeléssel reagál. A tünetek nagyon változatosak lehetnek, és a tejtartalmú étel elfogyasztását követően rögtön (IgE-mediált allergia) vagy órákkal, napokkal később (nem IgE-mediált allergia) is megjelenhetnek. A kicsinyeknél elsősorban bőrtünetek (csalánkiütés, atópiás dermatitisz = ekcéma) és légúti reakciók (allergiás nátha, visszatérő zihálás, száraz köhögés, nehézlégzés), valamint emésztőrendszeri tünetek (véres széklet, hasmenés, hányás, refluxos panaszok) jelzik a betegséget – ismerteti dr. Hidvégi Edit. A tejfehérje allergia legsúlyosabb, szerencsére ritkán előforduló akut következménye az anafilaxiás reakció.
-Nincs egyszerű dolgunk a csecsemőkori-kisgyermekkori ételallergia diagnosztizálásakor. Az alapos anamnézissel azonban sok információra tehetünk szert, többek között a gyermek családjában előforduló allergiás megbetegedésekről, amely segítségünkre lesz a megfelelő allergiateszt kiválasztásában – hangsúlyozza a szakember. A gyermekkori táplálékallergia diagnózisának legbiztosabb módja, ha 2-4 hétig kivonjuk a panaszokat kiváltó táplálékot az étrendből, majd orvosi felügyelet mellett fokozatosan, egyre nagyobb mennyiségben visszavezetjük azokat. A visszaterhelés során következetesen jelentkező tünetek igazolják az allergiát. Ez azonban egy rendkívül időigényes folyamat, és nem is veszélytelen, amennyiben a gyermeknél korábban súlyos anafilaxiás reakciót váltott ki az allergén fogyasztása. A klinikai tünetek, az orvosi anamnézis és fizikális vizsgálatok mellett a szérum-IgE-szintmeghatározás (illetve bizonyos esetekben a bőrpróba, más néven Prick-teszt) a leggyakrabban alkalmazott vizsgálati módszerek az ételallergia kiderítéséhez. Mindezek mellett ma már elérhető a molekuláris allergiavizsgálat is, amely jóval pontosabb információkat ad a tüneteket kiváltó allergénről. Vérből bármely életkorban történhet a meghatározás, akár egy hetesen is, a bőrpróbát étel allergénekkel fél éves kortól el lehet végezni. Ugyanakkor fontos megérteni, hogy sem a vérteszt, sem a bőrpróba nem alkalmazható önmagában ételallergia fennállásának alátámasztására vagy annak kizárására. A vizsgálatok kapcsán feltétlenül meg kell különböztetni a vérből IgE meghatározással és/vagy bőrpróbával igazolt tejallergiát, valamint a már "kinőtt" tejallergiát, amikor már nincs spec. IgE emelkedés, vagy pozitív bőrpróba. Előfordulhat az is, hogy bár a klinikai tünetek igazolták a tejallergiát, ám sem laborban, sem bőrpróbával nem volt kimutatható. Ezt nevezhetjük a tejallergia nem-IgE mediált formájának.
Ha a klinikai kép alapján tejallergia feltételezhető, azonnal el kell kezdeni a tejfehérjementes diétát. A gasztroenterológus szakember elmondta, hogy a tejfehérje allergiateszt kapcsán sokszor felmerülő kérdés: szükséges-e tejet vagy tejterméket fogyasztania a vérvizsgálat előtt annak a kisgyermeknek, akinek tüneteit egyértelműen a tejfehérje okozza. Nem vezet-e fals eredményhez, ha a gyermek tejmentes diétát tart? Mint dr. Hidvégi Edit mondja ilyen esetben nincs szükség, sőt kifejezetten veszélyes lehet a tejtartalmú ételek fogyasztása.
-A vérvételes ételallergia vizsgálatok során a vérben keringő, az adott élelmiszer ellen a szervezetben termelődő ellenanyag (immunglobulin E - IgE) molekulák szintjét határozzuk meg. Az ellenanyag az allergénnel való találkozást követően (vagyis miután a gyermek már legalább egyszer fogyasztott a panaszokat okozó élelmiszerből) kezd el termelődni a szervezetben. Magas koncentráció esetén, az allergiagyanú megerősödik, ha a koncentráció alacsony, a gyanú gyengül. Hangsúlyozni kell, hogy a vizsgálatot a tünetek megszűnése után is el lehet végezni. Az IgE-szint ugyanis akkor is magas marad, ha a gyermek már diétázik, és az allergén nincs jelen. A számok nyelvére lefordítva, ez azt jelenti, hogy nem 68 kU/l lesz az eredménye, "csak" 49 kU/l, ha nem fogyasztja a tejet, ami még így is messze meghaladja a határértéket, ami 0,35 kU/l. Az IgE mediálta allergia kimutatásához nincs szükség arra, sőt kifejezetten veszélyes lehet, ha a vizsgálat előtt tejes ételt adunk a gyermeknek, hiszen azzal bőrének, bél- és immunrendszerének is ártanánk – összegzi dr. Hidvégi Edit, aki azt tanácsolja a szülőknek, hogy bizonytalanság esetén, az ételallergia teszt elvégzése előtt bátran tegyék fel kérdéseiket a szakorvosnak.
gyermek és felnőttkorban asztma
COPD, köhögés
reflux
étel-allergia
laktózintolerancia (tejcukor-érzékenység)
Vélemények dr. Hidvégi Edit PhD-ről>>>
Rendelés típusa:
személyes (rendelői) vizit és telefonos távkonzultáció
magyar, angol és német nyelvű ellátás / consultation in English and German available
Rendelési információ:
Csütörtök: csak távkonzultáció
Péntek: személyes vizit az Ostrom utcai rendelőben (a Széll Kálmán térnél)
További vélemények"Hidvégi Edit doktornő nemcsak kiváló és nagyon széleskörű tudással rendelkező szakorvos, hanem rendkívül kedves, odafigyelő, segítőkész és lelkiismeretes. Minden kérdésemre választ kapok tőle, érthetően, világosan kommunikál és mindent megtesz a gyógyulásomért. Már többször jártam nála, és maximálisan meg vagyok elégedve vele."
Korábban a tejfehérje-allergia diagnózisa egyet jelentett a szigorú tejmentes étrenddel. Ma már azonban könnyen elképzelhető, hogy bizonyos vizsgálatok elvégzése után, szakorvosi javaslatra – például hőkezelt formában – az allergiás beteg is bátran beillesztheti étrendjébe a tejet tartalmazó fogásokat. Hogy ez miként lehetséges, és milyen vizsgálat visz közelebb a tejfehérje-allergiánk pontosabb megértéséhez, arról Dr. Hidvégi Editet, az Allergiaközpont gasztroenterológusát kérdeztük, aki közel 30 éve foglalkozik ételallergiás gyermekekkel és felnőttekkel.
Rengetegen szenvednek a beltéri allergének (háziporatka, penész, állatszőr) kiváltotta panaszoktól, amelyek állandó irritatív hatásuk miatt jelentős szerepet kapnak az allergia súlyosbodásában és asztmává alakulásában is. A penészgombák általában nem jelentenek egészségügyi kockázatot, ám meglévő asztma esetén súlyosbíthatják panaszainkat – hívja fel a figyelmet dr. Mezei Györgyi, az Allergiaközpont gyermektüdőgyógyász, allergológus szakorvosa.